Arkham Horror: The Card Game

Az Arkham Horror társas 2. kiadása, az egyik nagy kedvencem és számomra egyértelmű volt, hogy be kell szerezzek egy példányt ebből a játékból is.

Ebben a játékban az tetszik, hogy kevés játékossal jó játszani, nem kell feltétlen összecsődíteni a teljes baráti kört hogy játsszunk egyet. Mégis élményben biztosítja a kellő hangulatot. Grafikailag még ütősebb is mint a társas, illetve tetszik, hogy kisebb, rövidebb idő alatt játszható fejezetek vannak, amik összessége egy egésszé áll össze.

Érzem hogy a kártyák használata által nagyobb ráhatásom van a játékra, annak ellenére hogy a laphúzás bármely részében a játéknak egy szerencsefaktor.

Illetve a fejezetek végi döntés segít az újrajátszhatóságban. Erről a régi lapozgatós könyvek jutottak eszembe.

A pakliépítés, fejlesztés pedig frappánsan van jelen a játékban. Érezhető a lapok erejének növekedése körről-körre.

Ennek a játéknak is bérelt helye van a kedvencek között.

Alap. 😉😎

Igen, én is így gondolom, mert átfutottam a szabálykönyvet, de csak felületesen, de nincs erre utaló információ.

Ashcan Pete nagy kedvencem, örülök hogy van itt más rajongója is :D

Köszi a segítséget :)

Ahogy akarod. Két nyomozóval azért jobb-könnyebb talán, de vannak kifejezetten one handed solo karakterek is (Pete meg a kutyája pl.😍).

Ma kaptam kézhez a magyar kiadást a Deltától, még csak épp felbontottam.

Igyekszem átböngészni a vonatkozó szabályt és megírni.

Sziasztok, tudnátok abban segíteni, hogy az egyszemélyes jétékmódban egy nyomozóval játszunk vagy két nyomozót viszünk egyszerre?

Régebb óta megvan, nálam ez volt a fejlődéstörtenete. Egyértelműen a világ egyik legjobb kártyajátékának tartom, de még a társasjátékok top10-ében is simán ott van nálam, egészen fantasztikus és utánozhatatlan élmény.
---
Az LCG most nagy kedvenc, így adtam neki egy esélyt. Az első játék annak ellenére is tetszett, h semmi közöm nincs az AH világához. Nehéz volt, de gondolom idővel több esélyünk lesz a szörnyek ellen, így fogok még próbálkozni. A hangulatot nagyban segíti a gyönyörű dizájn és az apró részletességgel megírt flavor textek, így közepes vagy erős angol az mindenképpen előny a játékhoz. 8 pont.
---
Újabb két játék után feljebb pontozom, egyértelműen szuper cucc.
8 -> 9
---
Nem tudom hova tud még feljebb kúszni, de nekiálltunk 3-an lenyomni az egészet és valami fantasztikus ez a játék.
9 -> 10

A túltervezhetőseg is jó egyes játekokban, mert az agyad mozgatod, de van amiben a véletlen és tervezhetetlen adta izgalom ami meg adja a savat borsát pontosan.😊

Most találtam rá erre a játékra, és az első videók és leírások alapján eléggé tetszetős. Korábban már láttam a sorozatból társasokat, de annyira nem motivált, mert tudtam, hogy ezt egyedül tudnám játszani, a feleségem nem vevő erre, viszont erről a kártyajátékról már azt olvasom, hogy solo mód is zseniális. Azt látom, hogy beszerezhető egy core set, és egy revised core set is, (amivel már játszható 3-4 emberrel ténylegesen, ahogy írtátok már, hogy kb 2 alapjáték kéne hozzá alapból ilyen játékosszámnál, azt küszöböli ki), viszont ha én szóló módra tervezem a játékot, akkor vajon van értelme a revisedot vennem? Van valakinek tapasztalata egyikkel, másikkal, esetleg mindkettővel? "Sajnos" a gyűjtögető ősember agyamnak tökéletes az olyan játék, amihez folyamatosan lehet venni a kiegészítést, a Claim is ezért tetszett meg, mert rengeteg erősítés pakli elérhető, és visszaidézi a Magic és HKK korszakot gyerekkoromból :)

Igen, ez inkább izgalomként csapódik le, hiszen egy horrorfilmben sem mondjuk, hogy de szerencsétlen volt a főhős, mert ott állt a szörny és ráugrott. :D

A játékhoz: szerintem a világ egyik legjobb társasjátéka, egészen elképesztő ls hangulatos sztorikkal (volt hozzá alap persze), szuper karakterekkel és nagyon tematikus megoldásokkal. Félelmetesen jó!

Igen ez örök "vitafaktor", de szerintem is egy amerinel és egy wargame-nél kell a szerencsefaktor, ettől lesznek realistábbak, ez adja az izgalmuk részben.

Így, hogy érkezik a magyar verzió, én azt hiszem kivárom, jobb szeretem ha nem kell bogarászni vagy fordítgatni a másiknak, plusz én is inkább alapszintű angolos vagyok. Remélem a magyarosítás se sikerül rosszul. Az ilyen típusú játékokban nem zavar a szerencsefaktor. Szerintem ez adja meg a kellő hangulatát.

Eddig a Night of the Zealot és a Dunwich Legacy ciklusokat játszottuk le, és azt kell mondjam, hogy határozottan az egyik legjobb LCG amivel valaha játszottam. Teljesen magába szív :D
Nagyon jól ki van találva a mechanikája, nagyon izgalmas, és elég masszívan meg tud szívatni.
Egy kicsit türelmesnek kell lenni vele, mert pár parti tuti rá fog menni a betanulásra. (Az első játéknál nagyon ajánlom a legkönnyebb nehézségi fokozat kiválasztását :))