Nagaraja társasjáték

Ugyanez zajlott le bennem is. Nekem nagyon tetszik a játék hangulata, egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. Nem gondoltam volna, hogy ilyen mélységei vannak. Nagyon meg tudja dolgoztatni az ember agyát, pláne ha kicsit nem gondolkozik előre és beszorítja magát. Az én párom is imádja...

Ez nekem egy olyan játék, amire azt hittem a párom sosem fogja szeretni, de mikor először játszottunk vele és láttam az arcán az őszinte örömöt és átélést, boldogabb voltam mikor kikaptam ellene, mintha nyertem volna😊

Rengeteg jót hallottam erről a játékról, de nekem sajnos egyáltalán nem tetszett.

Engem nem zavar, ha nincs insertje egy doboznak, csak be kell dobálni az átlátszó kis zacsikba az alkatrészeket. Ilyenkor szoktak elég zacsit adni ahhoz, hogy minden különböző alkatrésznek legyen külön kis tárolója, így szerintem ugyanaddig tart egy előkészítés és egy elcsomagolás.
Engem az szokott zavarni, ha van egy játék, ami kellemesen kicsi dobozban elférhetne, és így könnyen magammal tudnám vinni bárhova, mégis indokolatlanul nagy és üres, csak hánykolódnak benne az alkatrészek. Ilyen például a Blue banana, az UFO farmer. Persze megértem, hogy így előbb veszik észre a boltok polcain.
A Nagarajanak is lehetett volna kisebb doboza, ha nem akarják így cifrázni az insertet, bár tényleg mutatós, és kiegyensúlyozott, letisztult érzést kelt abban, aki kinyitja a dobozt.

A sorsvető rudakért odavan mindenki, hogy milyen egyedi, és hogy hozzák a hangulatot. Én indokolatlannak tarom, és nem élveztem a használatukat, nem gurulnak, igazából csak asztalhoz vágod őket, és kész.

A kezdőjátékos jelölő se nyerte el a tetszésemet, szerintem ebben az izgalmas témában lehetett volna valami különlegesebbet alkotni.
A kincsek és a lapok valóban gyönyörűek, szép élénkek a színek, gyönyörű a grafika.

Valószínűleg egy remek, gyönyörű játékkal van dolgunk, csak tele van olyan elemekkel, amiket én nem szeretek:

• hatalmas szerencsefaktor a sorsvető rudak miatt,
• dominószerű útépítős mechanizmus.

Egyetértek, abszolút pozitívum az insert! 5* a javából. :) Nekem nagy mumusom ez az insert kérdés, mert annyira igénytelennek tartom, mikor egy, amúgy szuper játékhoz teljesen hiányzik az insert vagy épp csak mutatóban beletesznek valami kartont (pl. Dungeon Petz, Atlantica, NyK Építőmesterei, NyK Lovagjai). Itt konkrétan nemhogy zseniális az insert, hanem még van benne egy olyan -a játékra jellemző- motívum is benne, amit külön ötletesnek tartok, mindennek megvan a maga helye, amellett, hogy szép, igényes, még praktikus is.

A játék maga nagyon jó, kifejezetten gyűjtöm a 2 fős társasokat, ez egy remek darabja a gyűjteményemnek. Nekem még a hangulata is átjön, bele tudom élni magam, hogy kalandorként felfedezünk egy régi templomot és ehhez útvonalat szerzünk, meg kincseket. :) Jól balanszolt a játék, gondolnak arra is, aki esetleg épp nem nyerte meg az aktuális kört, mert a következőben ő lesz a kezdőjátékos, aminek jelen esetben van szerepe.

Van még egy dolog, ami mellett nem tudok elmenni, az a játékszabály magyar verziója. Soha nem találkoztam még ennyire félrefordított játékszabállyal, komolyan jó tanács mindenkinek, aki tervezi ennek a játéknak a beszerzését: aki beszél angolul: csak az angol verziót olvassátok el, mert ott helyesen szerepel minden, aki pedig kevésbé angolos: nézzetek hozzá videót, abból szerintem jobban át fog jönni, hogyan kell jól játszani. Ami talán a legnagyobb baki, hogy van benne olyan félrefordítás, ami döntően befolyásolná a játék menetét: a kártyákon felül szereplő piros nyíl: az ellenfeledet érinti, a magad felé, azaz lefelé néző fehér nyíl pedig rád vonatkozik, ezt így kell játszani, bytheway nem is értem, miért nem volt 1 vagy 2 ember, aki lektorálta és korrektúrázta volna ezt a fordítást, pedig egy elég jó nevű magyar kiadó adta ki ezt a játékot, akinek jó kis játékok kerültek már ki a keze alól (tízezerszer jobb fordításokkal).

Bruno Cathala neve engem inkább óvatosságra int, minthogy felvillanyozna, de ez a játék tényleg nagyon klassz (talán Théo Rivière ötletei miatt). Amiről eddig nem esett szó: a dobozban található inzert/rendező egyenesen zseniális! Minden pöccre belefér! Mindennek helye van, az elpakolás így pont 1 perc, ezt nagyon értékelem benne. Csak bátorítani tudok minden tervezőt és kiadót, hogy számoljanak az inzerttel és ha lehet, ne nekem kelljen már fabrikálni és ragasztgatni, miközben kifizettem a játékot. 😉

Különleges társasjáték, nagyon hangulatos és gyönyörű szép. Dobókockák helyett úgy mond sors vető rudakat használ ami remekül illeszkedik a játék témájához. A lapra való licitálás a kincses lapkák felfedezése mind mind izgalmassá teszi ezt a remek családi játékot, aki teheti próbálja ki! Szerintem egy kihagyhatatlan Bruno Cathala játék.